Banki, telekommunikációs, nagyvállalati komplex szoftverek használhatóság alapú felmérése, design tervezés és megvalósítás. Célunk a felhasználó-számítógép interakció javítása által az üzleti hatékonyság jelentős növelése.
A használhatóság és az adatokon alapuló design fontosságát egyre több nagyvállalati vezető kezdi felismerni. A használhatósági felmérés és design tervezés nem elsősorban a szoftver esztétikai javítását, hanem a rendszer használatának gyorsítását, a sokszor ismétlődő munkafolyamatok hatékonyabb kivitelezését, a rendszer funkcióinak a lehető legkevesebb erőfeszítéssel történő felhasználó általi kivitelezését tűzte ki célul. Az ember szempontjából közelíti meg a komplex rendszerek kezelését és kihasználja az évezredek alatt kialakult beidegződéseket, agyi döntési mechanizmusokat. Az alábbi példa jól mutatja, hogy milyen hatása lehet egy egyszerű használhatósági design projekt eredményének.
A legegyszerűbb űrlap is megakadályozhatja a vásárlást. Nehéz elképzelni az alábbi űrlapnál egyszerűbbet: e-mail cím és jelszó mező, bejelentkezés és regisztráció gomb. Sokszor találkoztunk ehhez hasonló webes űrlappal. Hogyan okozhat mégis ez az egyszerű űrlap ekkora problémát?
A gond nem az űrlappal van, hanem a folyamatban elfoglalt helyével. A felhasználók a webáruházban kiválogatták a termékeket, majd megnyomták a fizetek gombot. Ekkor találkoztak ezzel az űrlappal. A rendszertervezők, programozók úgy gondolták, hogy az űrlappal a visszatérő vevők számára gyorsabbá tehetik a vásárlást. Az újak számára pedig nem nagy erőfeszítés regisztrálni, mivel ha később visszatér, akkor csak be kell jelentkeznie. Mindenki nyer, gondolhatnánk elsőre.
A használhatósági felmérés azonban teljesen más eredményt hozott. Az új látogatók részéről erős ellenállás mutatkozott a regisztrációval kapcsolatban. Nem akartak regisztrálni csak egyszerűen minél gyorsabban vásárolni. Néhányan rejtett adatgyűjtési szándékot is feltételeztek a kereskedő részéről annak ellenére, hogy a regisztráció során nem kellett olyan adatot megadni, ami nem a vásárlás teljesítéséhez volt szükséges. A visszatérő vásárlók közül sokan nem emlékeztek arra, hogy először vásárolnak-e az oldalon és sokan elfelejtették jelszavukat.
A 300 millió dolláros javítás nagyon egyszerű volt: a regisztráció gombot egy tovább gombbal helyettesítették. Ezen kívül egy rövid üzenettel is kiegészítették: „Nem szükséges regisztrálnia, hogy vásároljon. Egyszerűen kattintson a Tovább gombra a folytatáshoz. A jövőbeni vásárlásai gyorsításához létrehozhat felhasználót.”
A hatás azonnali volt. A vásárlók száma 45%-al emelkedett, a havi bevétel 15 millió dollárral nőtt. Az első évben a webáruház bevétele 300 millió dollárral növekedett.
(Részletes leírás: http://www.uie.com/articles/three_hund_million_button/)
A fenti példa alapján látható, hogy milyen eredményt hozhat egy használhatósági felmérés és design tervezés. A komplex nagyvállalati szoftverek esetében érdemes a gyakran használt munkafolyamatokra, műveletekre vagy a sokszor ugyanabban a sorrendben elvégzett műveletcsoportokra gondolni. Ha egy űrlap kitöltését a szoftver jól megválasztott alapértelmezett értékek beállításával 1 másodperccel gyorsabbá teszi, akkor akár 1 millió másodperc értékes munkaidőt is nyerhetünk naponta. Természetesen ezen kívül még sokféle módszer létezik az űrlapkitöltés, munkafolyamat elvégzés gyorsítására. Volt olyan projektünk, ahol az adatbevitelt 81-szeresére sikerült felgyorsítani egy speciális karakter mátrix alkalmazásával.
1 másodperc nyereség x 100 használat/nap x 10 000 munkatárs = 1 000 000 másodperc = 278 munkaóra/nap nyereség
Az alábbiakban a használhatósági vizsgálatunk néhány elemét soroljuk fel a teljesség igénye nélkül.
Hasznosság: mi a tevékenység célja? Az alkalmazás elvégzi-e azt a feladatot, amire a felhasználónak szüksége van? Első ránézésre ez egyértelműnek tűnik, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem mindig pontosan azt nyújtja az alkalmazás, amire a felhasználónak, ügyintézőnek szüksége van és emiatt további műveleteket, rendszereket kell igénybe venni.
Hatékonyság: mennyire könnyű a feladat végrehajtása? A rendszer jelentős gyorsulását szokták jelezni a felhasználók a nélkül, hogy hardvert bővítenénk vagy szerver oldali optimalizálást végeznénk.
Felfedezhetőség, tanulhatóság: az első találkozás alkalmával képes-e a felhasználó az alkalmazás funkcióinak felfedezésére, értelmezésére, használatára? A betanítási idő és költségek jelentős csökkentését érhetjük el.
Memorizálhatóság: a visszatérő látogatók továbbra is használni tudják-e a funkciókat, ahogy a termék fejlődik? Mennyi idő az újratanulás?
Hibatűrés, hibakezelés, hibajelzés: többféle formátumot elfogadunk a felhasználótól, hogy elkerüljük a hibakezelést. Ellenőrzést végzünk már az adatok bevitelekor, azonnali visszajelzést adunk és megőrizzük az adatokat, hogy a hibajavítás a lehető legkevesebb időt vegye igénybe.
Alternatív megjelenés: a különböző médiatípusok figyelembe vétele (desktop, mobil, print); alternatív formátumok (RSS, XML, SOAP)
Az üzleti célok elérése érdekében akadályokat hárítunk el a fogyasztó, felhasználó, ügyintéző elől. Néhány példa a használhatóságot figyelembe vevő, felhasználó központú tervezés előnyeire:
A sebesség kritikus tényező. Öntudatlanul is érzékeljük, ha egy rendszer gyors és akadályozó tényezőnek érezzük, ha lassú. Nagymértékben befolyásolja a használhatóságot és egyben hatással van a cég eredményességére is. Például mérések segítségével kimutatták, hogy ha a Google találatok betöltési ideje 0,5 másodperccel nő, akkor a forgalom 20%-al csökken. Az Amazon esetén 0,1 másodperccel több várakozás az eladások 1%-os csökkenését okozhatja.
A sebesség növeléséhez elsősorban nem nagyobb hardver kell, vagy szerver oldali optimalizálás, hanem használhatóság alapú kliens oldali finomítások.
A felmérés során alkalmazott néhány módszer:
Webes szabványoknak (HTML/XHTML, CSS, SVG, JavaScript) való megfelelés szintje
Ergonómiai irányelveknek való megfelelés
Igények, elvárások, problémák felmérése
Laborvizsgálat, megfigyelés, „hangos gondolkodás” teszt.
Szemmozgás követés.
A design tervezés során a felületek tervezését az alábbi 5 rétegre bontjuk. A legalsó stratégia réteg teljesen absztrakt, míg a legfelső réteg már maga a megvalósítandó felület. A legalsó rétegtől haladunk felfelé és folyamatosan teszteljük az eredményeket. Amennyiben olyan probléma merül fel, amely az előző réteg eredményét is érinti, akkor visszalépünk az előző rétegbe és iteratív módon újratervezzük a felületet.
Felület
hogy fog kinézni?
Vázlat
melyek az alkalmazás konkrét komponensei?
Struktúra
hogyan illeszkednek a puzzle darabjai egy képpé és hogyan viselkednek?
Hatókör
milyen funkciókat szükséges megvalósítani a stratégia eléréséhez?
Stratégia
mit kívánunk elérni az alkalmazással? Mit szeretnének a felhasználóink?
A használhatóság felmérés design tervezés során építünk az évezredek során beidegződött emberi tulajdonságokra, pszichológiai alapelvekre, adatgyűjtés elemzésére. Néhány alkalmazott módszer:
A megvalósításhoz is segítséget adunk. A legtöbb esetben a nagyvállalati Java keretrendszerek és a felhasznált felületi komponenseket biztosító rendszerek (pl. ICEFaces, GWT, PrimeFaces) kiegészítésre szorulnak, amennyiben a design terveket pontosan szeretnénk megvalósítani. A legtöbb esetben JavaScript programozás is szükséges az egyedi, rendszerhez igazított felületi komponensek fejlesztése során. Java és JavaScript fejlesztőink együttműködésével biztosítani tudjuk a design megvalósítását, miközben a jelenlegi rendszer fejlesztői az üzleti logika rétegre koncentrálhatnak.